Vannak az életemben ilyen időszakok, mikor olyan magányosnak érzem magam.. Ez régen sürübben előfordult, mostanra már el-el tünt, de most újra ittvan, és még mindig nem nagyon tudok mit kezdeni vele.. Utálok igy érezni. Ilyenkor mindent fölöslegesnek és értelmetlennek látok, és nem értem mire jó ha megteszek bizonyos dolgokat. Jó,ez már nem kifejezetten a magány miatt van, ez csak úgy van.. és utálom, hogy nem tudom ezt leküzdeni. Gyenge vagyok. Igaz...

Ma voltam vásárolni, nem teljesen sikerült, de mindegy. Már nincs erőm elmenni arénába.. az is még egy óra utazás, séta stb. És már sötétedik. Inkább nem megyek. Majd valamikormáskor. : )

Egyebet most nem tudok mondani, most ilyen szar vagyok.. 

ps. hiányzolnagyon..: //